Biztosan veled is előfordult már, hogy napok óta fájt a vállad, feszült a nyakad, vagy sajgott a térded, pedig semmilyen fizikai ok nem indokolta ezt a fájdalmat. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy csak a testünkre koncentráljunk; megmasszírozzuk, pihentetjük, vagy akár beveszünk egy fájdalomcsillapítót. Viszont egyre többször találkozhatunk azzal a gondolattal, hogy a testünk nem csupán biológiai rendszer, hanem egyfajta térképként viselkedik.

Az év eleje mindig nagyobb változásokat hoz: januárban megtelnek a jógastúdiók és az edzőtermek, az emberek egészségesebb ételek választanak, új rutinokat alakítanak ki. Viszont megfigyelhető az is, hogy februárra sokaknál minden visszatér az eredeti kerékvágásba. És ez nem azért van, mert nincs elég kitartásuk, hanem azért mert az újévi fogadalmakat rosszul fogalmazzák meg, vagy teljesen rossz irányból próbálják megközelíteni a változást.

A legtöbb ember a jógát először fizikai mozgásként, nyújtásként, vagy stresszoldó eszközként ismeri meg. Később a gyakorlás előrehaladtával egyre inkább érződik, hogy a jóga valami más, több, mint egyszerű testgyakorlás, sokkal inkább egy energetikai folyamat. A légzés, a figyelem és az ászanák finom belső folyamatokat indítanak el. Akár tudatosak vagyunk ezekre a folyamatokra, akár nem a jóga minden alkalommal hatással van arra, hogy hogyan áramlik bennünk az életenergia, a prána.

Egy korábbi blog cikkben már írtunk arról, hogy hogyan tudjuk belülről táplálni a motivációnkat a jógagyakorlásra: hogyan maradhatunk jelen, elkötelezettek és türelmesek, amikor épp nehezebben találjuk a lelkesedést. Hiszen mindannyiunkkal előfordul, hogy valami változik a jógával kapcsolatban, lehet, hogy valaha a nap fénypontja volt 1-1 gyakorlás, most pedig hirtelen rutinná válik, de egy olyan fajta rutinná, ahol a lelkesedés már nem ég olyan tűzzel, mint korábban.

Ma már mindenre ráhúzzuk a „jóga” szót, van sörjóga, kecskejóga, technojóga, sőt kutyás jóga is. Ezek között vannak kreatív, közösségépítő kezdeményezések, de közben valami lassan kikopik: az, ami miatt a jóga eredetileg létrejött.
Ebben a cikkben nem ítélkezni szeretnénk, hanem megvizsgálni, mit jelentett a jóga eredetileg, hogyan alakult át a modern világban, és hogyan tudunk ma a rohanás, a zaj, a trendek közepette visszatalálni ahhoz, ami a jóga szíve: az EGYséghez.

Sokan azért kezdenek el jógázni, mert olyan mozgásformát keresnek, ami segít kompenzálni az egész napos ülőmunka okozta feszüléseket, fájdalmakat, vagy a már meglévő sporttevékenység mellé keresnek kiegészítő mozgásformát. Vannak, akik azért kezdenek el jógázni, mert túl sok a stressz az életükben és szeretnének egy picit megnyugodni, szeretnének időt szánni a töltődésre.

Minden gyakorló jógás útja egyedi, mindaz amit megtapasztal a jógaszőnyegen, és azon túl is, egy igazi önismereti úttá teszi a kapcsolódást a jógához, és önmagához is.
Dr. Kovacev Markoval, a stúdió egyik régi, lelkes gyakorlójával beszélgettünk jógáról, a saját megéléseiről és hogy milyen változások érkeztek hozzá csupán azzal, hogy gyakorolt.

Miért járunk jógaórára? Mindenki másért, mindenki máshol tart az úton és mást keres és talál egy gyakorlásban. Sokan érkeznek a mozgás, vagy nyújtás miatt, vannak, akiket a kíváncsiság vonz, míg vannak, akik a mindennapi stressz levezetésére keresnek módszereket. Van olyan, aki közel szeretne kerülni saját magához, mélyebb ismeretekre szeretne szert tenni spirituális szinten is.

A mudra szanszkrit szó, jelentése: „pecsét” vagy „gesztus”. Ezek a kéz, ujj vagy akár teljes test által alkotott szimbolikus mozdulatok évszázadok óta részei a jóga és a meditáció hagyományának. Nem csupán esztétikus kézmozdulatokról van szó, hanem energetikai kulcsokról, melyek képesek irányítani az életenergiát (pránát), és harmonizálni az idegrendszert, az elmét, sőt a lelket is.