„CSAK GYAKOROLJ, A TÖBBI JÖN MAGÁTÓL”-EGY ELKÖTELEZETT JÓGÁS INSPIRÁLÓ TÖRTÉNETE

Minden gyakorló jógás útja egyedi, mindaz amit megtapasztal a jógaszőnyegen, és azon túl is, egy igazi önismereti úttá teszi a kapcsolódást a jógához, és önmagához is. Dr. Kovacev Markoval, a stúdió egyik régi, lelkes gyakorlójával beszélgettünk jógáról, a saját megéléseiről és hogy milyen változások érkeztek hozzá csupán azzal, hogy gyakorolt.
Köszönöm Marko, hogy vállaltad ezt az interjút! Mesélj egy kicsit magadról és arról, hogy hogyan ismerkedtél meg a jógával?

Marko: Én is köszönöm a felkérést, nagyon örültem, hogy megkerestél ez ügyben! A jógát a tavalyi téli táborban ismertem meg először. Akkoriban az életemben egy nagy változás vette kezdetét. Szívsebészként dolgoztam a klinikán, és sok változás közepette egy önismereti tábort kerestem. Nem találtam kifejezetten férfi önismereti tábort, de egy ismerősöm ajánlotta az Élet Virága Jógastúdió téli táborát, ahová korábban nem jógázó személyeket is szívesen fogadnak. Nekem ekkor volt az első kapcsolódásom a jógával.

Milyen volt az első jógaórád? Hogyan emlékszel?

Marko: Nagyon nehéz volt. Kötött volt minden izmom, azt sem tudtam, hogy kezdjek hozzá. A munkám kapcsán kialakult gerincproblémám miatt rehabilitációkat kerestem. Korán fény derült egyéb mozgásszervi korlátjaimra is.  Mindezeket megspékelte egy nagy ego harc is, így a kezdetén a tökéletes pózok, ászanák kivitelezése motivált.

Volt-e benned bármilyen előítélet vagy félelem a jógával kapcsolatban? És ha igen, akkor ez változott-e azóta?

Marko: Igen, nagyon sok előítéletem volt, meg nagyon sok félelmem is. A jógával kapcsolatban úgy gondoltam, hogy rugalmas test kell hozzá, ami nekem nem volt meg. De szerencsére ez gyorsan megdőlt. Az első táborom kapcsán tudatosult bennem, hogy ez nem csak a jógaszőnyegről, meg magáról a pózokról szól. Több van mögötte, egy egész életmódot tanít, amit a hétköznapokba is kezdtem átvinni. Idővel teljesen függő lettem, és elvégeztem a hatha oktatói képzést is a stúdióban. Azóta a mindennapjaimat kitölti a jóga, barátoknak tartok órákat is, rendszeresen gyakorlom a jóga minden ágát.

Miért az Élet Virága jógastúdiót választottad?

Marko: Nem volt kifejezetten stúdió preferenciám, bár a név nagyon megtetszett és a stúdió hangulata is magával ragadt. A tábor talált meg engem, a jóga is, így a studió már adott volt, egyszerűen nem akartam máshová menni. Ekkor éreztem, hogy metaláltam az utam.

Nincsenek véletlenek…

Marko: Nem, tényleg nincsenek. A tábor is olyan sorsszerű volt, amire tudtam, hogy nem mondok nemet. Akkoriban számomra szokatlan módon intuitív döntés volt. Azóta figyelek a belső hangra és próbálom követni azt.

Van kedvenc óratípusod itt az Élet Virága Jógastúdióban?

Marko: Igen, sokat kapcsolódom a vízhez, meg pörgős életem van, így a flow jóga gyorsan a kedvencem lett. Idővel a hatha jóga is megérkezett az életembe, és ezzel együtt a lelassulás is.

Van olyan emlékezetes pillanat számodra itt a stúdióban, amire szívesen visszaemlékszel?

Marko: Igen, nekem kettő olyan póz volt, ami nagyon emlékezetes. Az egyik egy  trikónászana az első hónapokban. Kívülről nem tudom milyen volt, de belülről úgy éreztem, hogy ez tökéletes. Egyszerre könnyed és stabil (ahogy a jóga is oktatja). Úgy éreztem, hogy bármeddig ki tudnám tartani.

A másik nem a stúdióban született, hanem otthoni gyakorlások során, de aztán a stúdióban teljesedett ki: a fordított fa tartás. Az egyik kedvencem. Kívülről nehéznek látszik, de mikor benne vagyok olyan könnyűvé válik. Akkor éreztem először, hogy a helyzetek néha sokkal könnyebbek, mint aminek látszódnak. Ez a fordított fa tartás azóta is nagy bátorságot ad nehezebb pózokhoz, vagy az élet döntéseihez is. Nem minden az, aminek látszik és ha belekerülünk, akkor jövünk rá igazán, hogy az valóban nehéz-e, vagy csak annak gondoljuk

Van saját jógás rituáléd?

Marko: Van. Az 5 órai ébredést a jógának köszönhetem, ez teljesen mindennapossá vált. Utána van egy kutyasétáltatás, 10-15 perc kapcsolódás a csenddel, a természettel. Ezt követi a reggeli gyakorlás: ászanak vagy pránajáma, amire épp szükségem van. Esti rutin még nem alakult ki teljesen, de tervben van a lefekvés előtti lecsendesedés, meditáció.

Mi változott meg benned a rendszeres gyakorlással?

Marko: Minden megváltozott és folyamatosan változik. A testi tünetek teljesen eltűntek, megszűnt a gerincproblémám, sokat javult a testtartásom, a csípőm helyzete. Mostmár képes vagyok egy helyben végigülni egy pránajámát, meditációt. Sokat változott a gondolkodásom, sokat csendesedett az elmém. Orvosi létem még a részem, de próbálom a racionális gondolkodás mellé beilleszteni a belső hangomat, kreatív énemet is. Megtanultam lebontani a határokat, kilépni a komfortzónából, elfogadni a folyamatos változás tényét. Most már kifejezetten élvezem, ha nem állandó valami.

Milyen ez az út?

Marko: Rögös, kacskaringós és izgalmas. Nem tudom hová vezet, de próbálom élvezni minden napját. Sok mindenben sikerült elfogadnom önmagamat és a környezetemet. Hálás vagyok a jógáért, hogy megmutatta milyen így a napokat élni. Nyitott szemmel járok, nem ragadok le dolgokon, nem szorongok a jövőn, múlton, egyszerűen csak élek a jelenben. Sokszor hozok jelenleg ésszerűtlen döntéseket, melyek csak idővel nyernek értelmet. Legtöbbször csak próbálom elengedni magam és haladni a flow-val. Persze sokszor bekapcsol a racionális orvos énem, az egom, de igyekszem a háttérben tartani figyelmeztetésképpen.

Elmeséled a konkrét változásokat, amiket a jóga hozott az életedbe?

Marko: Igen, felmondtam a szívsebészeten. Most háziorvosként támogatom az emberek életét, ahol a tanácsadás és a prevenció az én szankalpám. A jóga kapcsán érkezett meg az ahimsa, azaz a nem ártás elve is mélyebben az orvoslásomba is. Mindig átgondolom, hogyan kommunikáljak az emberekkel, a páciensekkel. Tényleg segítem a gyógyulását, vagy inkább átlépek egy olyan határt, amivel neki valami újabb problémát okozok.

A másik nagy változás igazából a hétköznapokban történtek. A jóga egyik tanítása az aparighara, azaz a felhalmozástól való tartózkodás tanítása. Azelőtt mindig szerettem felhalmozni dolgokat, inkább többet dolgoztam, több pénzért, hogy több mindent vehessek és több mindenre elkölthessem.  Ezt mostanában sikerült elengednem.

Néha tudok pár vegetáriánus napot tartani, amit azelőtt el sem tudtam volna képzelni. Érzem, hogy a jógával tudok annyit töltődni, hogy mentálisan nem érzem fáradtnak magam a mindennapokban. Azelőtt egyfolytában krónikus fáradtságot éreztem.

Baráti szinten is nagy változások történtek, illetve kapcsolódási szinten is változást hozott a jóga. Az ember rájön, hogy ahogy ő is változik, a környezete is változik. Nem biztos, hogy valóban azokkal az emberekkel tud töltődni vagy fejlődni. Ez volt az egyik legnehezebb megtapasztalás.

Ha egyetlen gondolatot vagy érzést vihetnél magaddal a jógából a mindennapokba, akkor mi lenne az?

Marko: Hát nekem van egy mottóm, nem az enyém, de annyira szeretem: Pattabhi Jois, „Csak gyakorolj és a többi jön magától.” Az elején nagyon túl agyaltam mindig, a jógát egyből meg akartam érteni, utána olvastam minden részletnek és csak egyre jobban belezavarodtam. És aztán rájöttem, hogy a jóga nem erről szól, hanem tényleg mindent el kell engedni, ne akarjuk megérteni, az csak úgy jönni fog magától. És a legfontosabb az, hogy rendszeresen gyakoroljuk. Úgyhogy nekem ez a mottó, amit elvinnék.

Zárásként pedig, mit mondanál annak, aki még sohasem jógázott, de gondolkozik rajta, hogy hogy kipróbálja, vagy hogy elinduljon ezen az úton?

Marko: Megint csak a mottómat tudnám mondani, hogy csak gyakorolj, a többi jön magától. Azt tudnám még ajánlani, hogy egyáltalán ne nézzen utána a jógának és ne foglalkozzon azzal, hogy mi is valójában. Csak jöjjön el is és érezze jól magát, még akkor is, ha egész végig csak két pózt tud megcsinálni. Káros vonala nincs a jógának. Háziorvosként nagyon sok betegnek is szoktam javasolni. Én csak a hasznát látom, csak az előnyét, úgyhogy mindenkit bátorítok arra, hogy legalább egyszer az életükben próbálják ki valamilyen szinten. És itt kitérnék arra, hogy nem mindegy, hogy hol és milyen jógaórát próbál ki az ember először. Ahhoz, hogy motivált tudjon maradni és jó élmény legyen az első jógaóra mindképp könnyű jógát, vagy gerincjógát javasolnék.

Köszönöm szépen az interjút Marko, hogy időt szakítottál ránk és válaszoltál a kérdésekre!
Facebook