hogyan kezdj el meditálni?

aprilis_meditálni

Bevezetés a meditáció világába

A jóga gyakorlása túlmutat a fizikai testmozgáson. Amikor belépsz a jógaszőnyegre, egyúttal elindulsz egy belső úton is – egy úton, amely elvezethet a tudatos jelenléthez, a lelki egyensúlyhoz és a mélyebb önismerethez. Ennek az útnak egyik fontos állomása a meditáció.

Április, a rügyező fák és bimbózó virágok hóapja, kiváló időszak arra, hogy megújuljunk – nemcsak testben, hanem lélekben is. Ha már gyakorolsz jógát, vagy épp most ismerkedsz vele, a meditáció csodálatos kiegészítője lehet a gyakorlásodnak. Ebben a bejegyzésben megosztom veled, mi is valójában a Április, a rügyező fák és bimbózó virágok hóapja, kiváló időszak arra, hogy megújuljunk – nemcsak testben, hanem lélekben is. Ha már gyakorolsz jógát, vagy épp most ismerkedsz vele, a meditáció csodálatos kiegészítője lehet a gyakorlásodnak. Ebben a bejegyzésben megosztom veled, mi is valójában a meditáció, milyen hatásai vannak, és hogyan kezdj hozzá lépésről lépésre.

Mi is az a meditáció?

A meditáció egyfajta tudatos figyelemgyakorlás, amely segít elcsendesíteni az elmét, lelassítani a gondolatokat, és kapcsolatba lépni a belső világunkkal. Nem arról szól, hogy „nem gondolkodunk”, hanem arról, hogy megtanuljuk megfigyelni a gondolatainkat anélkül, hogy azonosulnánk velük.

Számos formája létezik – van, aki a légzésre figyel, más mantrát ismétel, vizualizációt használ, vagy épp testérzetekre koncentrál. A közös bennük az, hogy a figyelmet egy pontra irányítjuk, és amikor az elkalandozik (mert el fog), gyengéden visszatereljük.

A meditáció pozitív hatásai

A rendszeres meditáció gyakorlása:

  • Csökkenti a stresszt és a szorongást
    A tudatos jelenlét segít kiszakadni az örökös „mi lesz ha…” és „mi lett volna, ha…” gondolatkörökből.
  • Fejleszti az önismeretet
    Mélyebb kapcsolatba kerülhetsz önmagaddal, jobban megértheted saját reakcióidat, érzéseidet.
  • Javítja a koncentrációt és a figyelmet
    A meditáció valójában mentális edzés: ugyanúgy, ahogy a tested erősödik a jógától, az elméd is fókuszáltabbá válik a meditációtól.
  • Segíti az alvást
    Az elme elcsendesítése este segíti az elalvást és mélyebb pihenést hozhat.
  • Erősíti az együttérzést, elfogadást
    A rendszeres belső figyelem empatikusabbá és türelmesebbé tehet másokkal – és önmagaddal is.

De mégis hogyan kezdj el meditálni? Vegyük át lépésről lépésre!

  1. Találj egy csendes helyet

Nem kell különleges szentély – egy nyugodt sarok, ahol 5-10 percre nem zavarnak meg, tökéletesen elég az elején. Választhatod természetesen jógastúdiónkat is, ugyanis órarendünkben több, mélyrelaxációra koncentráló óratípussal is találkozhatsz.

  1. Válassz kényelmes testhelyzetet

Ülhetsz keresztbe tett lábbal párnán, vagy széken egyenes háttal – a lényeg, hogy stabil, kényelmes, és éber legyen a testhelyzeted.

  1. Figyeld a légzésed

A legegyszerűbb technika: csukd be a szemed, és figyeld, ahogy a levegő be- és kiáramlik az orrodon keresztül. Nem kell változtatnod rajta – csak figyeld.

  1. Engedd el az elvárásokat

Nem az a cél, hogy ne gondolj semmire. Az a cél, hogy észrevedd, mikor elkalandozol, és gyengéden visszatérj a légzéshez. Ez a gyakorlás.

  1. Kezdd rövid idővel

Akár napi 5 perc is elég kezdetben. Ha rendszeresen gyakorolsz, ez az idő természetesen növekedni fog.

Amiket a legtöbbször kérdeztek…

„Túl sokat gondolkodom, biztos nem megy nekem.”
Ez teljesen természetes! Mindenkinek mozgalmas az elméje. A meditáció épp abban segít, hogy megtanuljunk nem beleragadni a gondolatokba.

„Nem tudok egyhelyben ülni.”
A testmozgás – például a jóga – épp azért is segít, mert felkészíti a testet az ülésre. Kezdd rövid időkkel, kényelmesen, és fokozatosan építsd fel a gyakorlást.

„Nem érzek semmit különöset.”
A meditáció hatása sokszor nem látványos azonnal – de hosszú távon megváltoztatja a reakcióidat, a belső békédet és az élethez való hozzáállásod.

A csend nekem is tanítómmá vált

Amikor először próbáltam meditálni, azt hittem, valamit „produkálnom” kell – különleges érzést, mély nyugalmat, valami látványosat. Ehelyett csak a saját gondolataim zaját hallottam. Zavart, hogy nem tudok kikapcsolni, hogy újra és újra elkalandozom. Aztán idővel rájöttem: a csend nem üres, hanem tele van jelenléttel. A csendben kezdtem el igazán hallani önmagam. Megtanultam türelmesebben figyelni – másokra és magamra is. Ma már tudom, hogy a legnagyobb felismerések nem a hangos pillanatokban születnek, hanem azokban a halk percekben, amikor egyszerűen csak vagyunk.

Ha most kezded, ne várj azonnal csodát. Csak ülj le néhány percre, és hagyd, hogy a csend is megszólaljon benned. Lehet, hogy meglep, mit mond.

Namaste!

Facebook