ÉLET VIRÁGA JÓGASTÚDIÓ

JÓGIKUS ÉLETMÓD - JÓGA A JÓGASZŐNYEGEN KÍVÜL

Az igazi jóga a jógaszőnyegen kívül kezdődik. Ugyanis mindazt, amit megtanultunk a jógaszőnyegen, visszük magunkkal a mindennapokba is. Amikor épp sorban állunk a pénztárnál, amikor valakivel beszélgetünk, amikor várunk a piros lámpánál, amikor levegőt veszünk, minden pillanatban gyakorolhatjuk a jógát. Ahogy a szőnyegen is az egyensúlyt keressük, úgy integrálódik ez a keresés az életünk más területére is.

A cselekedeteinket meghatározza az, hogy mi van bennünk, hogy mennyire vagyunk tudatosak, és mennyire vagyunk jelen az életünkben. A jógával új képességeket fejleszthetünk ki, és ezen a tudatosságon keresztül kapcsolódhatunk másokhoz és a világhoz.

Jámák és Nijámák

A jóga 8 tagján belül a jáma és nijáma elvek iránymutatás az élethez. (erről olvashatsz a mi a jóga blogban) De fontos tisztázni már az elején, hogy a jógi is ember, és az életét ugyanúgy vígig kísérik a tapasztalások, tanulások, esendőség, hibázás, a félelmek, kétségek, és képes néha haragra is gerjedni, de talán abban más, hogy igyekszik minél tudatosabban élni, és szembenézni ezekkel az élethelyzetekkel, tulajdonságokkal, nyitott a fejlődésre és az önismeretre, elfogadja esendőségét, de nem azonosítja magát vele.

Gúnák

Az életmódban három megjelenési elv van, ami kihat az élet minden területére ezek pedig a gúnák: a radzsasz, tamasz és a szatva. Ez a három minőség mindenhol megjelenik, a táplálkozásban, tudatállapotunkban, hangulatunkban is. A 3 mindig egyszerre hat, de az egyikük dominánsabban határozza meg az élőlény cselekedetét, gondolatait. Az, hogy melyik gúna dominanciája jellemző valakire, az általa előnyben részesített ételek elfogyasztásától nagyban függ. De például az is hatással van rá, hogy milyen zenét hallgat, mit néz, mit olvas.

  • RADZSASZ: dinamikus, forró, mozgás, változás, tűz, feszes, erőltetés, tevékeny

A szenvedély minősége a Radzsasz gúna, a vég nélküli vágyból és sóvárgásból származik.

Radzsasztikus ételek: erős, csípős ízűek. Mentális izgatottságot okoznak. Az ember indulatossá, agresszívvé válik tőlük. Pld a kávé, a tea, csokoládé, csípős fűszerek

  • TAMASZ: sötét, nedves, víz, hideg, tunya, petyhüdt, mozdulatlan, visszahúzódó

A tudatlanság kötőereje a Tamasz gúna. E kötőerő hatásának a következménye a tétlenség, tunyaság, túl sok alvás.

Tamasztikus ételek: lassítják a prána áramlását, lustaságot okoznak. Erjedt ételek, gombák, hús, hal, tojás, hagymafélék, alkohol

  • SZATVA: világos, könnyű, légies, harmonikus, kiegyensúlyozott, könnyed

A jóság kötőereje a szatva, mivel tisztább a másik kettőnél, megszabadítja az embert minden kedvezőtlen karmától, (visszahatástól). Felemelkedést okoz, boldogságot és lelki békét.

Szatvikus ételek életerővel töltenek fel, a test könnyű, az elme pedig békés lesz. Magvak, gabona, zöldségfélék, gyümölcsök egy része, méz, megfelelő tejtermékek.

A jóga célja a szatvikus út, amely az egyensúlyra törekszik.

Egységben a környezettel

A jóga megtanít egységben létezni a földdel és a természettel. A jógikus életmód fontos része a nem ártás, és a környezet tisztelete. Csak annyit vegyél el, amennyire valóban szükséged van, és minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyj a Földön. A mértékletesség, a nem felhalmozás, az önmegtartóztatás fontos szabályok. Hiszen, minden, amire igazán szükségünk van, azt nem kinn találjuk, hanem magunkban. Felismerni a valódi szükségleteket, és megosztani másokkal mindazt amink van. Lehet, hogy közhelyesen szól ez az idézet, de nagyon találó: „Bánj másokkal is úgy, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak”. Minden energia, és egy lenyomatot hagy, éppen ezért fontos, hogy hogyan kapcsolódunk a külvilághoz, mert az érkezik valamilyen formában vissza hozzánk.

Kerüld a játszmázást

Egy jógi felismeri, hogy a játszmázás csak energiagyűjtésről szól. A viták, konfliktusok, nézetkülönbségek felesleges harcok, mert valaki mindig sérül és alárendelőik a játszmában. Nincs rá szüksége, éppen ezért bele sem megy. Ahhoz, hogy ebben is tudatosak tudjunk maradni, nagyfokú önismeretre van szükség, ami idővel alakul ki, de már a felismerés is egy lépés a felülemelkedettség felé vezető úton.

A jóga egyik legnagyobb hozadéka az önismeret. Amit tanulunk magunkról, hogy egyre több mindenre ráébredünk, felismerjük működési mintáinkat, hiedelem rendszerünket, hogy tudjunk rajta változtatni. Hogy megfigyeljük a gondolataink, és nem azonosítjuk magunk velük.

Csak őszintén!

Mások felé és önmagunk felé is. Tisztelni másokat és tisztelni az őszinte szavakat, merni felvállalni azt, hogy nem mindenki tudja ezt elfogadni, de szem előtt tartani az igazat. Mert egyetlen út van, az pedig az őszinteség. Magunknak sem hazudni, és szemet hunyni olyan dolgok felett, amivel nem szívesen szembesülünk. Lehet, hogy az őszinte embert kevesebben szeretik, de biztos, hogy mindig tükörbe tud nézni. Őszintének lenni önmagunk miatt, és nem azért, hogy mit szólnak mások, az már az ő döntésük.

Önmagunk védelme

Hogy kikkel vesszük magunkat körül, kiknek a véleményére adunk. Egy mérgező kapcsolatban, vagy olyan emberek között, akik lehúznak, bántanak mi is sérülhetünk. Fontos, hogy legyünk magunknak olyan fontosak, hogy távol maradunk ezektől az emberektől, és kijelöljük a saját határainkat. Olyan emberekhez kapcsolódjunk, akik társaságában jól érezzük magunkat, akinek dicsérőek a szavai, nem pedig mérgezőek, akik motiválni tudnak bennünket, és életük példa lehet számunkra is.

Vágytalanság!

Egy jóginak egyre kevesebb vágya van, mert felismeri, hogy mindene megvan. A boldogságot nem a külsőségekben, tárgyakban keresi, hanem felismeri önmagában. A végső boldogságot azáltal éri el, hogy megszabadul a vágyaitól, ami a legtöbb szenvedésének forrása. S ha nincs vágy, nincs kísértés, és nincs függés. El tud engedni bármit, mert nem kötődik oly mértékben hozzá, hogy ettől szenvedne.  A boldogság maga a létezése, és felismerése Isteni természetének.

Ítélkezésmentesség!

Egy jógi szemlélője a történéseknek. Nem ítélkezik, hanem elfogadja, amit lát. Tiszteletben tartja a másikat, és tudja, hogy ha ítélkezne, azáltal belevonódna a hiedelem rendszerének és a működési mintáinak tévesen hozott ítéleteibe. Felfüggeszti az elméje értékelő működésmódját és a saját tapasztalására úgy tekint, mint egy elfogulatlan szemtanú. Példát mutat és szeretettel fordul mások felé.

Törekvés a szatvára, egyensúlyra!

El kell fogadnunk, hogy a földi élet játékszabályaival játszunk ebben a létben, és mindenféle tapasztalással találkozhatunk, de egy fontos lépés a törekvés, hogy mindig igyekezzünk egy kicsit jobban csinálni. Ha hibáztunk is rendben van, de ne legyen hiábavaló, tanuljunk belőle. Fogadjuk el, hogy az egyensúly nem egy statikus pont, hanem a folytonos mozgás, egyensúlyozás eredménye. Pihenjünk, ha fáradtak vagyunk, induljunk el, ha valamibe beleragadtunk, vegyük észre a tétlenséget, és törekedjünk a jóra, a teljességre.

Az igazi jógikus életmód a megszabadulás útja, a szabadság, teljesség megtalálása!

Facebook