MI A JÓGA?
Sokféle megfogalmazással találkozhatunk. Ha most megkérdeznék 10 embert, valószínűleg mind mást mondana, hogy neki mi a jóga. Van, akinek testmozgás, van, aki számára egy önismereti út, van, aki számára stresszoldás, van, akinek meditáció, vagy a megvilágosodás útja, de akár lehet életfilozófia is. Nehéz megfogalmazni pontosan, mert mindenkinek annyi amennyit megismer belőle.
Patandzsali, a jóga szútráiban, ami egy elfogadott alap mű a jógában így fogalmaz:
“yogas chitta vritti nirodha”
Több fordítással és magyarázattal fordítják, de talán a legegyszerűbb megértés az, hogy az elme elcsendesítése.
A vritti “mozgást” jelent. A niródha jelentése “megfékezést”, a csitta pedig a “tudat”. Így a csitta-vritti-niródha a tudat mozgásának a megfékezése.
A “jóga” szó a szanszkrit judzs gyökből származik, mely azt jelenti, összekötni, összekapcsolni, összefűzni, igába fogni, a figyelmet irányítani és összpontosítani. A jóga olyan művészet, amely a zavaros és szétszórt elmét szilárd és összeszedett állapotba hozza. A jóga az emberi lélek és az Istenség bensőséges kapcsolata. Felismerni valódi természetünk, és egyesülni az önvalóval.
Hogy lehet -e a jóga testmozgás, vagy légzőgyakorlat, vagy relaxáció esetleg meditáció?
A jóga 8 ága, vagy nevezhetjük Astanga jógának is, (asta-8, anga-ág) ami szintén Patandzsalihoz köthető, nagyon szépen rávilágít, hogy mi minden is a jóga:
- az öt szabályozó elv követése (jáma): erőszakmentesség- nem-ártás (ahimsza), igazmondás és igazságosság (szatja), a tulajdon tisztelete, nem lopás (asztéja), önmegtartóztatás – önfegyelem, önuralom (brahmacsarja), a birtoklásmentesség – csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása (aparigraha)
- az előírásoknak megfelelő önfegyelem (nijáma): a külső és belső tisztaság (saucsa), a megelégedettség (szantósa), az önfegyelem (tapasz), önképzés a szent iratok tanulmányozása (szvádhjája), Isten iránti teljes odaadás (Iśvara-praṇidhāna)
- a testtartások és ülőhelyzetek (ászana)
- a légzésszabályozás (pránajáma)
- az érzékek visszavonása (pratjáhára)
- összpontosítás vagy koncentráció (dáhárána)
- meditáció (djána)
- egyesülés az Abszolúttal, tökéletes belső béke (szamádhi)
- A jámák erkölcsi szabályok, tiltások, ahogyan a világhoz és másokhoz viszonyulsz.
- A nijámák magatartási viselkedési ajánlások, ahogy magadhoz viszonyulsz.
- Az ászana a test felszabadítását szolgálja, hogy kényelmesen tudj meditácós pozicióban ülni.
- A pránajáma a finom energetikai rendszert hangolja, tiszítja, egyensúlyba hozza.
- A pratjáhára a befelé figyelés, az érzékelések visszavonása, ilyen gyakorlat például a relaxáció.
- A dáhárána az egyhegyű figyelem, a koncentráció, egy ponton rögzíteni a figyelmet, pl mantra, vagy a gyertyaláng nézése.
- A djána az elme mozdulatlansága, a gondolatok nélküliség állaptában való időzés.
- A szamádhi az én feloldódása, egyesülés az önvalóval. A teljes megszabadulás.
Ez a jóga legfelsőbb célja.
A jóga lényegében minden, amit teszünk, amiben tudatosak vagyunk. Ha segítünk valakinek, ha nem bántunk másokat, tiszteletben tartjuk az értékeiket, ha figyelünk a testünk határaira, ha figyelünk magunkra, ha nem veszünk meg mindent, és elajándékozzuk azt amire már nincs szükségünk, ha őszinték vagyunk, ha szeretettel fordulunk mások felé, ha csak úgy elmerengünk, ha felismerjük hibáinkat és változtatunk rajta. Jóga az is, hogy nem vonódunk bele a vitákba, nem akarunk visszavágni, játszmázni, legyőzni a másikat, ha akkor állunk fel az asztaltól, amikor még egy kicsit éhesek vagyunk, amikor nem egóból vagyunk jelen. Jóga minden lélegzetvétel, minden mozdulat, minden tudatos gondolat, minden, amit magunkért teszünk, hogy egyre közelebb kerüljük valódi természetünkhöz.
A jóga egy mély spirituális tapasztalás, egy út, amin keresztül jobban megismerjük a világunk és önmagunk, ami lehetőséget ad arra, hogy jobb emberré váljunk, új szokásokat vegyünk fel, ne romboljunk, hanem teremtsünk, szeretettel és elfogadással kapcsolódjunk másokhoz, mert a másikban is felismerjük önmagunk.
A jóga kapcsolódás, a belső békénkhez, és a feltétel nélküli szeretethez. A bennünk lévő fényhez, amiről megfeledkeztünk, hogy ott ragyog…
” Az ősi iratokban részletezett jógagyakorlatok nem kizárólag fizikai jellegűek, hanem mentálisak és spirituálisak is, hiszen a jóga az önerő, az önvizsgálat és az öntudatosság tudománya. Ez egy évezredek alatt tökélyre fejlesztett tudományág. ”
Swami Rama
